A tavaly létrejött lengyel cserekapcsolat folytatásaként májusban a Wardos diákok látogatnak Krakkóba. Egy rövid beszámoló az első napjukról:
Tegnap későn este érkeztünk a vàrosba, mindenki kicsit fáradt volt, ezért csak 9-re kelle
tt az iskolába érni.
A belvárosban lévő iskolából indulva először a Szent Flórián teret tekintettük meg, innen mentünk a Szent Mária székesegyházhoz. Ezalatt beszélgettünk Lengyelország történelméről.
Itt hosszabb időt töltöttünk a főtér és a székesegyház felfedezésével, ami kétségtelenül gyönyörű volt.
Ezután meghallgattuk a tradícionális óránkénti tormbitaszót a toronyból, majd egy óra szabadidőt kaptunk enni.
Innen továbbindultunk a helyi várba, és az ottani templomba, ahol sajnos nem szabadott fotózni, de kárpótolt utána a Visztula folyó látképe.
Itt a kötött program véget ért és kisebb csoportokban (mindenki saját érdeklődés szerint) tekintettük meg a várost.
Ennek a túrának a végén páran megtekinthettük Krakkó főterét a lemenő nap fényében.
Krakkóból jelentjük ... / Második nap /
A mai nap reggel egy kis városnézéssel indítottuk a napot majd 11-re kimentünk egy Krakkóhoz közeli kisvárosba Wieliczka-ba, hogy megnézzük a középkorban nyitott, de kisebb kapacitással máig is működő sóbányát. 3 órát töltöttünk a járatokban de sajnos nincs sok fényképünk róla mert a bánya fényviszonyai nem voltak a legkedvezőbbek. (Igyekszünk mihamarabb összeszedni a képeket és a jobbakat közkinccsé tesszük.:) Ezután megtekintettünk egy másik wieliczkai különlegességet, ami egy nagy faszerkezet amibe fölhalmoztak rőzsét, ezt egész nap nedvesítik, ezáltal szűrve a levegőt.
Nem sokkal később visszatértünk a "sárkányos városba" és innentől mindenki szabadon bolyongott a vàrosban. Voltak, akik kipróbálták a helyi különlegességet, a főtér körüli kocsikázást és utána páran felkaptattunk egy a város nyugati felén lévő hegyre, ahonnan szépen lehetett látni az egész várost (főleg a két egymáshoz feltűnően közeli, de egymást el nem viselő focicsapat stadionját) és a naplementét.
Krakkóból jelentjük ... / Harmadik nap /
Egy kis szabadidő után bementünk a pápának emléket állító múzeumba, amelynek épületében volt az a lakás, ahol a Szentatya felnőtt. (Sajnos itt megtiltották, hogy fotózzunk.)
Ezután egy óra szabadidő volt, hogy együnk valamit ebédre, és onnan indultunk a Krakkó külvárosában lévô Isteni irgallmasság templomába, ami egy modern székesegyház a 2000-es évek elejéről. Itt a Magyar egyház által finanszírozott kápolnában egy vegyes magyar-lengyel misén vettünk részt, amin a krakkói nagykövet asszony is megtisztelt minket jelenlétével.
Ezután egy helyi nővér tanúságtételét hallgattuk meg Szent Jusztíniáról, megnéztük a szerzetesnővér szobáját, majd egy közeli templomban az általa festett Jézus képet.
Innentől fakultatív módon folytatódott a program, néhányan bementünk a városba sétáltunk egy kicsit, majd egy helyi étteremben időztünk egy ideig, mert nagyon esett az eső, innen páran kimentünk a főtérre szurkolni a helyi esti maraton résztvevőinek.
/ Negyedik nap /
Ma mindenki sokáig aludhatott, tízkor találkoztunk az iskolában, ahonnan 3 ember kivételével mindannyian elindultunk, Auschwitz-Birkenau-ba ahova dél körül meg is érkeztünk.
Elsőként a nagyobb de később kiépített, és eredeti állapotában megőrzött Birkenaut tekintettük meg.
Innen mentünk át a híres (vagy inkább hírhedt) auschwitzi haláltáborba, ami múzeumnak van berendezve.
Itt megtekintettük a híres kaput: És kicsit mélyebben belegondoltunk az itteni áldozatok életébe, haláluk helyszíneit, fotóikat, ruháikat látva.
Innen kora este másfél óra buszúttal tértünk vissza Krakkóba.
