Intézményünk múltja


A török térhódítás és az 1716-os tűzvész után a domonkosok ismét birtokba vehették jogos tulajdonukat, egészen 1784-ig, amikor II. József a kolostorokat feloszlatta, és csak néhány tanítással és betegápolással foglalkozót engedélyezett. Így kerültek az angolkisasszonyok a Váci utcába.
A rendi krónika szerint 1787. október 15-én nyílt meg Pesten az úgynevezett külső iskola összesen 262 tanulóval.
1790-ben a májusi országgyűlés elrendelte, hogy az Angolkisasszonyok templomát nyissák meg a növendékek és hívek előtt. II. József ugyanis bezáratta. II. József akkor iskolánkat személyesen is meglátogatta. Ugyancsak 1790-ben hozták haza a Szent Koronát (valószínűleg Bécsből), mert a király nem koronáztatta meg magát. A Szent Koronát három napra az Angolkisasszonyok templomának szentélyében helyezték el megtekintésre. A nővérek a koronázási jelvényeket is kézbe vehették.
A külső elemi kiegészítésére 1792-ben úgynevezett Munka-iskolát alapítottak. A kor szükségleteinek megfelelően fejlődött, és az akkor magasabb szintnek megfelelő műveltséget nyújtotta. A nyelvoktatás, tánc, zene tanulása természetes volt. Erről sajnos nem hivatalos tantervek, hanem fontos személyek (király, hercegprímás, stb.) látogatásakor adott műsorok tanúskodnak.
1809-ben tűzvész pusztított az iskolában és a rendházban. A növendékeket kimentették, a nővérek és az önkéntesek segítettek az oltásban. Gróf Széchenyi István és édesapja Ferenc is részt vett a helyreállító munkában. Megfeszített tempóban dolgoztak. Utóbbi cseréppel befödette a templomot, bezsindelyeztette a sérült épületrészeket és egy plusz emeletet emeltetett az iskolára.
1838-ban a nagy pesti árvíz óriási kárt okozott az egész intézetben. A templom és a földszint vízárban úszott. Ekkor főleg József nádor fia István főherceg segített. Naponta jött királyi hajóval és az első emeletről nyújtotta be az élelmet. A vízállás maximumát kéz jelzi a Váci utcai bejáratnál.
1857. május 5-én Erzsébet királyné látogatta meg először az iskolát és a rendházat.
Ugyancsak külön fejezet idézi fel Liszt Ferenc és az Intézet kapcsolatát. Ő szólaltatta meg először az 1880. március 11-i hangversenyen új Bösendorfer zongoránkat. 1884. április 3-án Liszt Ferenc jelentős jótékonysági koncertet tartott a díszteremben, ami előtt és után is még sokszor.
Felvetődik a kérdés a tanítás nyelvét illetőleg. Bár országszerte a német nyelv volt általános, Intézetünkben már 1860-tól magyarul is tanítottak. Schreiber Janka akkori rendi és iskolai vezető szorgalmazta ezt. Ő vezette be a Népoktatási törvényt az Intézet iskoláiban már 1868-ban.
Időközben a Váci utcai ház kicsinek bizonyult az oktatási feladatok ellátására. Ernyei Anna főnöknő megkezdte az új nagyméretű iskola építését. 1893. október 1-én szentelték fel a mai Irányi – Molnár utcai nagyméretű iskolát. Ekkor már évek óta működött Intézetünkben a tanítónőképző, amelyet 1854-56 között szerveztek. Az országban égetővé vált a pedagógusképzés. A Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium a rendet bízta meg az új iskolatípus létrehozásával. 1856. november 5-én tehát megnyílt az iskola. Ez volt az országban az első tanítónőképző. Két évfolyamból állott. Szervezete megegyezett a férfi képzőével. 1868-ig a tanítás nyelve német volt, ezután magyar. Elméleti és gyakorlati tantárgyakat tanultak, a vizsga is két fordulóban történt. 1948-ig ugyanezen a helyen működött az öt osztályosra bővült tanítónőképző, amely négy osztályos polgári iskolára épült.
Az első világháború előtt és alatt szorgalmasan működött a hajdani Munkaiskolából kifejlődött Felső Leányiskola, amelyből szintén még a háború ideje alatt alakult a Leánygimnázium.
1915-ben a külső elemi iskola mellett létrejött a tanítóképző hat osztályos osztatlan gyakorlóiskolája, amely rövidesen részben osztott lett.
1917 az úgynevezett Ward Kollégium (Hitoktatónő képző) alapítási éve. Alapítók: P. Bíró Lajos SJ és Almássy Mária IBMV főnöknő.
A kommün napját átvészelve 1920-ban ünnepelték a budapesti intézet fennállásának 150 éves évfordulóját.
1932-33-ban két éves női kereskedelmi szaktanfolyam indult dolgozni vágyó, vagy arra kényszerülő négy gimnáziumot, illetve négy polgárit végzett növendékek számára. A polgári iskola szinte önkéntelenül alakult a Munka- illetve Felső Leányiskolából.
Az iskolatípusokon belül Mária Kongregációk és önképzőkörök működtek. Korszerű fizika- és kémia szertárak és nagyméretű tornaterem állt rendelkezésre. Egyenruha az elterjedt matrózruha volt. A képzősök ünnepi ruhájukat maguk hímezték.
A Váci – Irányi – Molnár utcai iskolakomplexum legmagasabb szintű iskolája a Polgári iskolai tanárképző főiskola volt, amely 1931-ben ünnepelte 25 éves jubileumát. Utolsó igazgatója a nagy tudású és közszeretetnek örvendő dr. Marczell Mihály volt.
Mielőtt Pest ostroma elkezdődött, az egész iskola, a földszinttől a IV. emeletig hadikórházzá alakult. A súlyos sebesülteket folyamatosan hozták, a pályaudvaroktól egyenesen az iskolába. A tantermek, előadók megteltek velük. Műtőt a kémiai szertárban állítottak fel. Csak néhány orvos volt. Az ápolást kizárólag nővérek látták el, éjjel-nappal.
Az ostrom alatt az óvóhelyen negyven izraelita származású gyermeket bújtattak, egy családot és több magánszemélyt is.
1945. január elsején bombatalálat érte az iskolát, a IV. és III. emelet teljesen leszakadt. A háború pusztításai ellenére 1945 júniusában megtartották az érettségi és a képesítő vizsgákat.
1945. augusztus 19-én a Gondviselés felmérhetetlen ajándékaként visszatért hazánkba (a Váci utcai rendházba) a sokat hányatott, Amerikát is megjárt Szent Jobb. 1945. augusztus 20-án kerülhetett sor a II. világháború utáni első Szent István körmenetre. A nővérek késő este beszaladták a főváros elérhető plébániáit és meghirdették az örömhírt. A Szent Jobbot addig, amíg biztos helyre nem került, a Váci utcai kápolnában őrizték. Sokan meglátogatták.
1948-ban a szerzetesrend ezektől az iskoláktól és kb. kétezer növendékétől kényszerült megválni.
A rendszerváltás után elsősorban az öregdiákok kitartó szorgalmazására 1997 szeptemberében 54 első osztályos gyermekkel megindult az új Ward Mária Általános Iskola, amely a 2001-2002. tanévben 4 osztályos gimnáziummal bővült.