Budapesti Ward Mária Általános Iskola, Gimnázium és Zeneművészeti Szakgimnázium

A Magyar Kultúra Napja iskolánkban

- Ne lepődjön meg, hogy sok mindent tudunk az életéről, hiszen jó néhány év eltelt már a halála óta. Éppen ezért nem is az életéről szeretném első sorban faggatni, inkább a Himnusz kapcsán tennék föl kérdéseket, hiszen iskolánkban ma emlékezünk meg arról, hogy Ön 194 éve ezekben a napokban fejezte be ezt a remekművet.
- Tudja, magam is életem egyik legfontosabb művének tartom, amely a hazát szolgálja. Szeretném elmondani, mennyire örülök a mai Magyarországnak, ami hasonlatos lett ábrándképemhez. Megtiszteltetés, hogy a Himnusz ma is sokszor felcsendül, és minden magyar énekli.
- Hát ez igen kedves és megható Öntől. Mi ösztönözte a mű megírására?
- Úgy éreztem, hogy a magyarok már eleget szenvedtek, az emberi akarat kevés volt a boldogulásunkhoz, ezért fordultam Istenhez, áldásért, de legalább szánalomért szegény nemzetem számára.
- Milyen körülmények között született az alkotás?
- Szatmárcsekén, a családi birtokunkon írtam a bécsi udvar alkotmánytipró intézkedéseinek fokozódása idején, 1823 januárjában.
- Milyen fogadtatása volt az Ön korában?
- E versem először 1829-ben Kisfaludy Károly Aurorájában jelent meg, de már korábban is kézről kézre adták az emberek a másolt kéziratokat. Megzenésítésére már halálom után, ha jól tudom, 1844-ben írtak ki pályázatot, amelyet Erkel Ferenc, a Nemzeti Színház karmestere nyert meg. Az általa írt dallam nekem is nagyon tetszik. Pályaművét 1844. július 2-án mutatták be a pesti Nemzeti Színházban a zeneszerző vezényletével. Szélesebb nyilvánosság előtt pedig 1844. augusztus 10-én énekelték először, az Óbudai Hajógyárban a Széchenyi gőzös vízre bocsátásakor. Az 1840-es évek végén ünnepi alkalmakkor még felváltva, vagy együtt énekelték a Hymnust és a Szózatot, később, az ötvenes években, büszkeségemre, a Hymnus lett a nemzeti érzelmeket jobban kifejező ének.
- És Ön meg van elégedve ezzel a művel?
- Nem az a fontos, hogy én mit gondolok, hanem hogy nemzetemnek adjon hitet és tartást a történelem viharaiban.
- Hogyan érintette Önt Rákosi Mátyás kezdeményezése az 1950-es években, hogy új nemzeti himnusz szülessen?
- Bár valós érzelmeket szellemként nem éreztem, de hálás vagyok Illyés Gyulának és Kodály Zoltánnak, hogy mindketten elutasították a felkérést, mondván, „Minek új? Jó nekünk a régi himnusz.”
- Köszönöm, hogy válaszolt kérdéseimre. Ennyi fért mai műsorunkba, azonban a Budapesti Ward Mária Iskola nevében egy ajándékot szeretnénk adni Önnek. Ez a könyv Önről szól, reméljük, örömét leli benne.
- Én is köszönöm, hogy itt lehettem, Isten áldja Önöket.

Forrás: http://hetven9.hu/2016/01/a-himnusz-tortenete/
http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/8-erdekes-teny-a-himnuszrol-amit-nem-biztos-hogy-tudsz/

Összeállították a Kreatív Írás művészeti nevelés és a 9.b osztály diákjai Konczné Guld Veronika és Magyar Viktória tanárnők közreműködésével.