Zarándoklat 2013.

Nem tudom, hogy elhiszik-e, ha azt mondom, hogy megérte felkelni szombaton korán reggel, hogy iskolai program keretében zarándoklatra induljunk Máriaremetére. De megérte, szóval nyugodt szívvel mondom. Ugyanis véleményem szerint, az eddigi iskolai zarándoklatok közül, amin részt vettem, a mostanitól kaptam a legtöbbet.

Mint ahogyan már tavaly is tettük, idén is a Normafától indultunk. Az első állomásunk a János-hegyi kilátó volt. Természetesen, a megállóig tartó úton nagy volt a zsongás. Kellett egy kis idő, hogy belehelyezkedjünk a szituációba, hogy megérthessük, mi is a kis túránk célja. Azonban a kilátónál kapott, bizalommal és egymásra figyeléssel kapcsolatos feladatok segítettek az igazi zarándoklat hangulat megszületésében. Az állomások közötti rózsafüzér imádkozásába is egyre bátrabban kapcsolódtunk be, jobban tudtunk figyelni egymásra és a természet szépségeire, hiszen hatalmas löketet adott, hogy közösen, betűkké összeállva, sikeresen raktuk ki a „HIT” szót. Ez a kiránduló külföldieknek is nagyon tetszett.

Ám a zarándoklat csúcspontja érezhetően a második állomás és az azt követő társas beszélgetések voltak. Ugyanis a játékos feladványok után két csoportba állva olyan párt választhattunk magunknak, akivel nem volt még alkalmunk megismerkedni az év / évek során. Ha a saját élményeimet veszem alapul, akkor azt mondhatom, hogy érdekes és izgalmas beszélgetések alakultak ki. Ezek után Lukács János SJ atya miséjére lélekben is megérkezve vidám és meghitt hangulatban tudtuk megkoronázni a zarándoklatot.

Nekem még különösen jól esett látni néhány elballagott diákot, ahogyan velünk együtt vettek részt, ki a misén, ki az egész programon. Lelkesedésük példaértékű lehet mind más öregdiákok, mind alsóbb osztályok tanulói számára. Így tényleg az egész iskola részvételével közösen tudtunk hálát adni a szenzációs időért, az együtt töltött napért, az elmúlt évért, s azért, hogy közösségben, büszkén képviselhetjük hitünket, s azokat az értékeket, amiket a zarándok Ward Mária életével példaként állított elénk.

Berki Zsüliett 11.a