Ward Mária nyomában

Ezen a nyáron, augusztus második hetén lehetőségem volt elutazni Angliába a nemzetközi Ward Mária iskolák találkozójára. Nagyon izgatottan készültem az utazásra, mivel egyedül kellett képviselnem az iskolánkat és persze még nem ismertem senkit a csapatból. 

Magyarországról, rajtam kívül még jött egy diák (Lili) és egy tanárnő (Judit néni) az egri iskolából, akikkel a közös utazásunk során tudtam megismerkedni.
Először Münchenbe, majd Manchesterbe repültünk, ahonnan vonattal leutaztunk Yorkba.

York egy gyönyörű város Anglia északkeleti részén. Telis-tele van aranyos kis boltokkal és kedves emberrel.
Az iskola, ahol el voltunk szállásolva (Bootham School) csak két percnyire volt a belvárostól.
Aznap, körülbelül délután háromra érkeztünk meg, elfoglaltuk a szobánkat, megismerkedtünk németekkel, nepáliakkal és afrikaiakkal (Dél-Afrika és Zimbabwe).
Másnap elindultunk sétálni a belvárosba. Megnéztük Anglia és Észak-Európa legnagyobb gótikus templomát, a Minster katedrálist, majd a régi városfalat. Minden reggel és este közös imákon vettünk részt, amiket különböző nemzetiséget készítettek elő. Ennek köszönhetően még jobban megismerkedhettük egymást.

A harmadik napon sokat utaztunk.  Megnéztük többek közt a Mulwith Farm-ot, ahol Ward Mária nevelkedett és a Fountains Abbey-t, ami az 1100-as években épült, de VIII. Henrik uralkodása alatt, lerombolták. Az Abbey ma egy óriási, romos ciszterci apátság amit egy terjedelmes és igazán látványos park veszi körül.

A negyedik napon sétáltunk az egyik legrégebbi utcarészen Yorkban, név szerint Shambles-en, ahol Margaret Clitherow, egy 16. századi angol szent és mártír szentélye található.
Másnap szintén a városban maradtunk. Ellátogattunk a Bar Convent-be, ami Anglia egyik legrégibb rendháza, ahol a mai napig a Congregatio Jesu nővérek élnek. Itt megtekintettünk egy kiállítást Ward Mária életéről.
Délután szabadprogramunk lehetett, ezért én elmentem három német lánnyal egy angol kis teaházba, ami nagyon hangulatos volt.
A hatodik nap, szombaton elutaztunk Withby-be, a kikötővároskába. Ez volt számomra az egyik legizgalmasabb nap, mert eddig még nem voltam az Északi-tenger partjánál. A víz nagyon hideg volt, mégis belemártottuk a lábainkat.

Hazafelé úton megálltunk egy faluban, ahol egy kis kápolnában részt vettünk a szent misén.
Vasárnap elmentünk Osbaldwick-ba, ahol egy kis templomban őrzik Ward Mária sírkövét. 
Délutánonként különböző csoportokba szerveződtünk, mivel egy workshop-on projektet kellett készíteni Ward Máriáról. Én a németekkel voltam egy csoportban és egy kvízt írtunk Ward Máriáról és más érdekességekről vele kapcsolatban.
Hétfőn, a finom reggeli után el kellett indulnunk a vonathoz és estére már otthon is voltunk.

Ez a hét nagyon hasznos és különös volt számomra, mivel tudom hogy valószínűleg soha sem lenne lehetőségem körbejárni ezeket a szép angliai városokat. Az összes kirándulás teli volt érdekességekkel és újdonságokkal. Az idő meglepően szép volt. Alig esett az eső és napról napra egyre melegebb lett.

 

Molnár Kinga

11. b osztály