Péntek kora este gyűltünk össze Bajóton a plébánia épülete mellett kialakított lelkigyakorlatos házban. Az estét vacsorával kezdtük. Csendes elfogódottsággal vettük észre, hogy kétszer tizenketten üljük körül a minden földi jótól, kemencében sült kenyértől, „vackorlétől”, házi lekvároktól roskadozó asztalokat. Ahogy kosarakba pakoltuk, és a közös asztalra tettük étkeink legjavát, úgy hoztuk el lelkünkben és tettük le másnap közös beszélgetésekben gondolatainkat, érzelmeinket, emlékeinket. Mindenki annyit, amennyit kiadni magából jól esett. A közös lelki asztal sok mindent elbírt, a kimondott szavak és a letett terhek gyógyítottak.
Szombaton a reggeli imában Mária szeplőtelen fogantatásáról elmélkedve készültünk fel arra, hogy a három CJ nővérrel – Brigittával, Judittal és Vikivel, mint testvéreinkkel gondolkodjunk a REMÉNY-ről. Rövid bevezető és egyéni elmélkedés után kiscsoportban folyt a beszélgetés. Többségünk a jelenlévők közül legfeljebb két-három párt ismert, a megosztások mélysége mégis évek, évtizedek óta jól működő kisközösségekben hallottakhoz hasonlított. Úgy gondolom, mindannyian sokat tisztultunk a szorongásaink, félelmeink kimondásával, és rengeteg erőt és támogatást kaptunk egymástól. Brigitta nővér szavaival élve „mindenki biztosan a legjobb csoportba került”, és a nagy körben történő rövid megosztás után csak azt sajnáltuk, hogy nem lehettünk egyszerre mindegyik kiscsoportban jelen. A napra Lukács János jezsuita atya miséje tette fel a koronát.
Advent második péntek - szombatján 24 óra alatt huszonnégy ember kitörölhetetlen nyomott hagyott egymás lelkében. Talán nem voltunk sokan, de mi már tudjuk, hogy az első alkalomra PONT elegen, PONT jókor, PONT jó helyen. Szimbólumainkkal kifejezve: napsugarak, fák, utak, virágok, nádszálak és ablakok voltunk, és a lelkigyakorlat végére egy tükör összeillő darabjaiként azzal a küldetéssel indultunk haza, hogy Jézust, a reményünk forrását szeretnénk visszatükrözni a szűkebb és tágabb környezetünkben. Köszönjük a nővéreknek a szívből jövő előkészületet, a résztvevő szülőknek a teljes jelenlétet és hála a Léleknek, hogy megszentelte a lelkigyakorlatot.
Jász Máté, Móni
A lelkigyakorlaton készült képeket Dr. Buzády Zoltán készítette. Köszönjük!